Rólunk
Alapvetően egészen más miatt ( a világ 3 legjelentősebb szemüveggyárából 2 a közelben található) kóboroltam a környéken 20 évvel ezelőtt viszonylag rendszeresen. A világ különböző borvidékeivel ismerkedve volt már “némi” nexusom az alkoholtartalmú italokkal, így gyorsan tett követte a kialakult, ezt nézzük meg, igényt. A beleszerelmesedés több tényező szerencsés együttállásának a hozadéka, mint az ételek ( falusi, kisvárosi környezet, ahol a helyieknek főznek, nem a turistáknak ), az épületek, a 2500 éves történelem, amin taposunk, az emberek életigenlése és persze maga a termék. Azóta havonta a borvidéken vagyok, borászatokban szállok meg, borász barátaim lettek. Rengeteget kóstoltam, kóstolok kint és úgy gondoltam, hogy ezt szeretném megmutatni, elmesélni itthon.
Fogalomtár
A város neve, ami a borvidéki központ. Nagyjából Velencével van egy vonalban, csak 70 km-el északabbra a Dolomitok lábánál.
A borvidék másik központi települése.
Szabatos megfogalmazás alapján az olasz borászati előírások szerinti legmagasabb minőségi kategória. A borok csúcsa. Amúgy olaszosan és végtelenül leegyszerűsítve annyit tesz, hogy meghatározott termőterületen, ellenőrzött körülmények között (DOC) készített borok, de biztosan (G).
Maradék cukor alapján különböztetnek meg különböző termék-kategóriákat:
- brut nature – 0-3 g/l,
- extra brut – 0-6 g/l,
- brut – 0-12 g/l,
- extra dry – 12-17 g/l,
- dry – 12-32 g/l
Ez azt jelenti, hogy a megszokottal ellentétben nem az extra dry feliratú üveg rejti a legszárazabb termékeket, ergo aki a száraz borokat kedveli, az elsőre a brut/ extra brut feliratú üvegekkel lesz barátságban…
A termék minden tekintetben azonos a többi habzó társával, egyet kivéve, a buborékok számát. Ebben kevesebb a buborék, következésképpen lágyabb ízérzetet ad jobban habzó társainál. Őket az olaszok Spumanteként definiálják.
Az egyes falvak, községek közigazgatási területén található, meredek és sziklás terepen fekvő kiváló dűlőkben termelt szőlőből készült borok egyfajta minőségi besorolása. Kizárólag kézzel művelt szőlőültetvények kaphatnak ilyen “minősítést”.
A francia millesimé szóból származik, ami azt jelenti, hogy egy adott szüret. Ez a kifejezés tehát olyan pezsgőre utal, amelyet legalább nyolcvanöt százalékban egyetlen évjáratból származó, azaz egyetlen szüret során szüretelt szőlőből készítettek.
Szó szerint “fenékkel”, ami ebben a kontextusban annyit tesz, hogy a másodlagos erjesztés a palackban történik, és az alj marad is az üvegben. Élesztős, kenyérhéjas illatot, ízt eredményez, és mivel szűretlen, így nem annyira áttetsző, mint inkább “zavaros”.
Alapvetően az alkoholtartalomra utal, miszerint az azonos alapterméknél valamivel magasabb.
Tartályos pezsgőkészítési eljárás. Szabályozható hőmérsékletű palásttal rendelkező tartályokban érik a bor, ahol úgy az elsődleges, mint a másodlagos erjedés is ugyanabban a zárt térben történik.
Buborékos borvidéki aspektusban a palack lezárására szolgáló kézi készülék. Praktikus akkor tud lenni, ha nyitást követően nem isszuk meg egy húzásra az egészet, hanem visszazárnánk a következő pohárig a palackot.
A borvidék “szuperdűlője”, egy 107 hektáros ötszög alakú terület a borvidék sarkában. Akinek ott van szőlője, az az élet császára. Egy hektár kb 2-2,5 millió euro. Nem elírás 🙂
Nyári melegben hasznos asztali palacktartó, rejtett, cserélhető jégakkuval.
Kezdetben vala a szőlő, amit prosecconak hívtak, majd utóbb a belőle készült buborékos cucc nevévé vált. Ezt unta meg az olasz borvidéki szabályozó bizottság, és adott új nevet a szőlőnek 2009-ben. Ez lett a glera.
A klasszikus értelemben vett palackos érlelésű pezsgő (metodo classico), “A” állvány, 1/ 8-ados forgatás éveken át…
Kapcsolat
Maradt még kérdésed, vagy segítségre van szükséged? Kérjük, ne habozz, írj nekünk!


